Sokat olvasok, mert imádok olvasni. Nem ajánlgatok senkinek semmit, mert mind különbözünk. Ráadásul ritkán írok könyv-méltatást, -kritikát, mert nem értek hozzá.
A rózsaszín regények eléggé kicsinálnak, leggyakrabban azt érzem: "ez is pénzkidobás volt, meg az is..." A romantika nekem csak Jude Devereaux, a többiekkel mindig meggyűlt a bajom.
Sci-fi, és fantasy terén válogatós vagyok, sokszor még a név sem kötelez, van akitől több könyv is jöhet, van aki nálam 1 könyves, és van, aki egyáltalán nem jön be, hiába imádják millióan.
Ray Bradbury teljesen OK, Raymond E. Feist is, és majdnem korlátlanul jöhet Terry Pratchett és Neil Gaiman.
Nekem most még 1 könyves Lukjanyenko és a Gyacsenko-k.
Akivel pedig nem tudok mit kezdeni, az Tolkien. A gyűrűk urát megnézem filmen, de a könyvben eljutok a 100. oldalig és lefagy az agyam.
Kalandban, regényben jöhet Fable nonstop, Joanne Harris jónéhány könyve, Merle, Ken Follett, Gárdonyi, Gerald Durrell. És a számomra eddig egykönyvesek, mint Niffenegger, Urs Widmer, Alice Hoffman.
És őrületben eléggé verhetetlen Chrisopher Moore. Kezdve Biff evangéliumától A leghülyébb angyalon, a Mocskos melón, a Neccharisnyás papnőn és a Te szent kék-en keresztül a mostani könyvéig, A melankólia-öböl buja bestiájá-ig. Nem nagyon tudom mit szív, de néha nagyon jól jönne nekem is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése