Csak hogy tudd, az jutott eszembe ma reggel, hogy engem a gyerekeim lélegeztetnek.
Az értük, a jövőjükért érzett aggódás összepréseli, és kinyomja a tüdőmből az elhasznált levegőt,
a bennük érzett hitem és bizalmam pedig megemeli a mellkasom, és segít oxigénhez jutnom.
(ez csak úgy eszembe jutott, ahogy mnénit olvastam)
2 megjegyzés:
szeretem a hasonlataidat :-) élnek. Mint a meséid, amelyek nekem hiányoznak :-)
Macsek, köszönöm :)
A mesékhez kicsi nyugalom és pihentebb agy-lélek kellene.
Megjegyzés küldése