tökömtele

Néha emlékeztetnem kell magam arra, hogy ez az én blogom, és tőletek, azon kedves kevesektől, akik még olvastok, független.

Éppen ezért, amikor úgy gondolom, hogy ezt most talán nem kellene ide leírnom, mert bánthat valakit, akkor saját magammal tolok ki, mert bizonyos dolgok kikívánkoznak belőlem.

Szóval igazából mindazon, magukat jókereszténynek, jóembernek tartó magyar állampolgárok, akik a mai napon elmentek és NEM-mel szavaztak, felülve az Orbán kormány gyűlöletkeltő politikájának, amennyiben lehet, ne kérjenek tőlem a jövőben semmit. Ha nagyon aljas lennék, felhasználnám az alábbi "csodás" propagandaképet és azt is mondhatnám, hogy, mivel nem tudom, ki szavazott nemmel, hát senki ne kérjen tőlem a jövőben semmit, szolidaritást pláne ne.

És mielőtt bárki ballibsizni kezd (bár leszarom) elmondom: nem vágyam a betelepítés. Ugyanakkor zsigerileg megbántódott az igazságérzetem ettől az aljas gyűlöletkeléstől, amit jelenlegi kormányunk végez évek óta. Terítéken volt már itt mindenki. Baloldali, liberális, EU, cigány, zsidó, meleg. És közben a kórházakban a használható kórtermekben már keresztben középen is van ágy, baszhatom a nyugdíjamat, sok mezőgazdász küldheti vágóra az állatait, mert a régi legelőit felveti a gaz, mert mindegy, csak ne ő kapja a támogatást, hanem barát legyen. Mert a gyerekem iskolájában zokog a falon Neumann János, mert nem érti, miért vannak még kitéve a falra a szavai, hogy tolerancia, következetesség, rugalmasság, intelligencia, amikor elsőül az igazgató köpi szembe azokat.