Leültem és gondolkodtam.
Figyeltem magam magam.
Két nagyon fontos következtetésre jutottam.
1, magyar vagyok. És ez nem változik akkor sem, ha Magyarország határain kívül élem az életem. Amíg az emlékeim velem vannak, senki nem veheti el tőlem a magyarságom. És egyre inkább ebbe az irányba vándorol a lelkem.
2, azon a munkahelyen, ahol jelenleg (8 éve) dolgozom, nagyjából 5 évet bírok még ki ép ésszel. Nagyon remélem, hogy addigra a gyerekeim már életirányba állnak határon belül vagy kívül.
4 megjegyzés:
Ás merre?
Jelenleg Finn, Svéd vagy valami tengerentúl.
Ú, ezek jól hangzanak!
Engem Kanada vonz - ha már észak és tengerentúl is. :-)
:) Kanada nagy nagy IGEN, és van már mehívásunk is :)
Megjegyzés küldése