A férfiak általában azt mondják, nem szeretik a női könnyeket, a síró nőket, mert nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, nem tudják, mit tegyenek.
Csak szeretném elmondani, hogy azt hiszem, ebben én sem vagyok ügyesebb. A női könnyektől ideges leszek, főleg, mikor ismerem a hátteret.
És végtelenül tanácstalan vagyok, amikor egy férfi sír.
Mert amikor a férfi sír, azt semnem szabad félvállról venni.
A férfibe belenevelték, hogy sírni szégyen, lányos dolog. Éppen ezért, amikor a férfi sír, akkor ott nagyon nagy baj van: valami nagyon nagy bánat, vagy nagyon nagy düh, esetleg végtelen mély fájdalom.
Mondjuk egy 8 hónapos magzat halála, a félelem, hogy vele hal a nagyon szeretett anyuka is.
És nem mondhatom bazmeg, hogy minden rendben lesz, mert tudom, hogy soha nem lesz már minden olyan, mint volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése