2015. december 25., péntek

Kis karácsony

Mindjárt írom, csak csinálok még egy kávét...
Narancsos-csokis krémmézes.

És szép lett a Szent nap.
Pedig féltem tőle, most talán kicsit jobban, mint máskor. Sután-furán indult. Idén csak D. ment halért a piacra (így viszont hatékonyan gyorsan meg is lett a harcsa). Én meg itthon pakolásztam, takarítottam, mert valahogy az előző napokban (hetekben) nem sikerült erre az egészre ráhangolódni. Volt egy kezdeti fellángolás, még novemberben, ami azzal véget is ért, hogy megterveztem ki mit kap, egy részét meg is rendeltem, azután, mint aki jól végezte dolgát, puttty le.

 Már 23-án meg is csináltam a bejglit, amire Kicsi azt mondta, nem olyan, amilyennek te szoktad csinálni, hanem olyan, mint a bolti. Értsd: szép. Hát na. Megjavították a sütőm.
Ja, egyébként is dec.23.: Délelőtt bevásárlás, bevásárlás, és még egy kis bevásárlás. Volt akinek még egy gyors "dejóhogyitthonvagy" csók is belefért. :) Igen, és még ajándékot is vettünk. Tudod, ez a "bakker, hátha ő is ott lesz" ajándék  Azután egy kicsit itthon, majd be a Kicsivel, mert ilyenkor mindig mennek a szponzorcég karácsonyi bulijába fellépni messze, pusztapitypangra. Utána haza, mert  hát ugye azt a 6 rúd bejglit valakinek csak össze kell ütnie.
Amikor már éppen hozzákezdtem volna, hogy mindent mindennel összeragasszak Alessia tutimézes tésztájának segítségével, indulnom kellett, hogy fellépés után hazahozzam a lánykát.
Érkezés után azért még elkészült a tészta és a görög gyümölcsleves is.

És dec.24.
Valahogy minden összeállt. Új gömbökre damil kötözés, szaloncukorra fonalkötözés, mézeskalács tészta evése, szaggatása, sütése, díszítése, fenyőfa felállítása (ó szép fenyő, ó műfenyő), közben tv, videó, nevetés, dumálás, én beaggódok, ők pedig megkérdezik, hogy ezt miért muszáj idén is, mikor tavaly, tavalyelőtt és azelőtt is felesleges volt. Szóval szeretés van idegbaj nélkül. Közben már díszül a fa és kszül a harcsapaprikás negatív mákostésztával (túrós olasz feketetészta).
Minden készen van éppen időben.
Ebéd után még csomagolnom kell, mert el vagyok maradva (ezzel is), utána viszont kariaji time, Szemforgatás a Mennyből az angyalra (ugye nem kell énekelni, ugye anya neeeem?!). És nem kell, mert majd kell papáéknál és anyókáéknál is, és majd nálunk is kell, ha nem látom őket minden nap, csak hétvégenként, vagy akkor sem...
Ajándékok mindenkinek, még annak is, aki már korábban elbulizta-koncertezte. Szeretemajándékok. Vágyott ékszerek, és szívhez szóló örömet hozó meglepetés könyvek.
Persze előtte még csillagszórás, ami viszont Sheldont felzaklatta. Nem baj, a lehányt díszpárnát majd ma kimosom.
Azután társasjátékok, és nevetés, mert az jóság.
Közben lassú bejglikóma.
Este pedig reszkettek a betörők.

Nincsenek megjegyzések: