csak nyár

Ez a nyár eddig különleges.
Mert azt érezteti, hogy az élet tele van szépséggel, szeretettel, élményekkel, meglepetésekkel.

Annyi mindenről kellene mesélni.
Panaszkodni könnyebb, mert azzal kicsit meg is szabadulunk talán a fájdalomtól (főleg, ha találunk egy hülyét, aki még át is veszi tőlünk) . A jót pedig igyekszünk önzőn megtartani magunknak. Talán félünk, hogy a dolog fordítottan arányos: minél több ember tudja, annál kevesebb öröm marad nekünk.
Azt hiszem, ez nem igaz. Hiszem, hogy az öröm többszöröződni képes.

Szóval ennek reményében szeretném rátok zúdítani megosztani veletek azoknak az örömöknek egy részét, amiket megéltem-megéltünk a nyáron:

Nagyon sok családi közös programunk volt eddig. Ilyen-olyan falunapok, kis fesztiválok, közös kóstolások, koncertek.
Nagy gyereknek is van jogosítványa, ügyes, óvatos és szeret is vezetni.
Kicsibb gyerek is vezet már, mert a KRESZ vizsgája sikerült.
Volt apu Mátraházán, anyu Hajdúszoboszlón, és én addig kicsit többet kaptam az itthon maradó szülőből, ami tényleg csak ritkán volt nehéz.
Voltam Boszinál és nagyon szerettem ott lenni.
Újra beszélgetek (e-mailezek) Maniccal, aki a fogadott öcsém, és ez mindig boldogság.
A gyerekek időnként megnyílnak. Végtelenül örülök, hogy még mindig méltónak találnak a bizalmukra.
Kicsibb gyermeknek van orrpiercingje, szülinapra kérte. Nagyobb gyermek viszont kivette az ajakpiercingjét, mert az "már nem kell", csak a fültágesz. Szóval halad az élet a maga kisérletezős-önállósodós-felnövős útján.
Egyébként is jönnek-mennek, szervezkednek és nem tudom visszatartani őket. Nem azért, mert nem tudnám, hanem azért, mert nem is akarom. Mert szeretem ahogy megtapasztalják a dolgokat. Igen, néha eláztatja a kicsi a vállam, és pasisan hisztizik a nagy. Mit csodálkozom? Néha én is eláztatom Élet vállát és ő is hisztizik nekem, szóval mindenki teszi a dolgát.
Mindkét gyerek dolgozik-dolgozott a nyáron.
3 nap nyaralás, ami többet ért, mintha 2 hétig tartott volna.
Jó adag önismeret és stabilitás lett az enyém.
Folyamatosan megy a jumping, függő lettem és most tiszta zizi vagyok, mert 2 hét szünet van ( -12 kg 10 hónap alatt :D).
Viszont letettem átmenetileg a könyveket. Most ezt egy cseppet sem bánom.
És a nyár legnagyobb dobása számomra, hogy tavasszal rátaláltam, első látásra beleszerettem, elhatároztam és aug.8-án megvalósítottam. Időnként küzd az ember a démonjaival és nincs nagyobb boldogság, mint egyet-egyet magunk mögé utasítani. Szóval megazipline: