Valakit csak hajszálnyira ismerve rendeltem egy telefontartót.
Feketét-fehéret-pirosat.
Mert ő
el tud komorulni mint a fekete.
Szenvedélyes mint a piros.
Tisztalelkű, mint a fehér.
A fentebbi sorrend volt nekem a színek aránya is. Fekete-piros-fehér.
A telefontartó pedig lett
Fehér-fekete-kívül leheletnyi, belül több piros.
Mert a telefontartót a tapasztalt öreg anya képzelte el, és fiatal, életkezdő, még idealista lánykák varrták meg.
És milyen szép ez így...
:)
1 megjegyzés:
"El tud komorulni mint a fekete" ez piszokul tetszik. :) Eszter
Megjegyzés küldése