Könyvek

Tavaly 35 könyv került terítékre.

Illete ennél több, de volt jónéhány, amiből csak részletekbe merültem bele, volt, amire nem tudtam ráhangolódni, azokat nem írtam fel. 

Nem lehet rangsorolni őket, legfeljebb "LEG" kategóriákat lehet kreálni hozzájuk. :)

LEGelkondolkodtatóbb:A.C:Clarke- Stephen Baxter: Régmúlt napok fénye . 

Az igazi klasszikus Sci-Fi, amiben néha ugyan az ember agyára megy a tudományosság, mégis magával ragadó az új világkép amit elénk tár (Clarke ebben amúgy is brilliáns) . Arról nem beszélve, hogy a felvázolt új technikai lehetőségek (mindenki számára elérhető a múltba nézés, később a múltba utazás) milyen következményekkel járnak. Hogyan lepleződnek le a politikusok, az egyházak, a gazdasági vezetők múltbeli és jelenlegi manipulációi, a teljes nyitottságban hogyan alakulnak az emberi kapcsolatok. 

A könyv nagyon jó alkalom volt arra, hogy kipróbáljam, mennyire vagyok képes nyitottan kezelni egy ilyen tipusú fejlődést, mennyire tudnám elfogadni, ha ilyen irányba alakulna az életünk.  :)

LEGnagyobb csalódás: Lőrincz L. László: A piramis gyermekei

Amikor elolvastam, még nem nagyon tudtam, mivé fog utólag kristályosodni a szenzációs Föld alatti piramis folytatása. Nos, leülepedett és rossz lélekízt hagyott maga után.  Az előzmény szintén klasszikus Sci-Fi volt, de a folytatás valahogy átment a misztikumok világába. Egy regényt úgy folytatni, mintha a meseszövésben csak egy év telt volna el, miközben a valóvilágban 20 év elmúlt, hozva a maga fejlődését, szemléletváltásait..., hát, elsőre is nagyon kockázatosnak tűnt, és a végére sem győzött meg. 

LEGmegmagyarázhatatlanabb szerelmesregény: Urs Widmer: Apám könyve / Anyám szeretője

Ez a könyv igazából is 2 könyv, egy család 2 felnőtt tagjáról, a fiuk szemével nézve.  Az Apám könyve elmeséli az apa anya iránt érzett végtelen szeretetét, türelmét és hűségét, míg az Anyám szeretője elmeséli az anya végtelen rajongását, hűségét és szerelmét ami egy élhetetlen, egoista, de brilliáns tehetségűnek tartott zenészhez fűzi. Nem mondnám sodró lendületűnek, de valahogy mégis letehetetlen volt számomra.

LEGjobb vámpíroskönyv ever: Terry Pratchett: Carpe Jugulum.

Eredetileg jóval a vámpírokat reklámozó Alkonyat sorozat előtt került kiadásra (1998-ban), hozzánk csak 2011-ben jutott el, de megérte várni rá. Aki szereti Pratchett-et, annak nem kell magyarázni, aki nem szereti, az ezt sem fogja megkedvelni, aki pedig nem ismeri, de fogékony egy olyan új világ megismerésére, ahol egy szereplőt úgy hívhatnak, hogy Fohásszal Ottokár elégtisztelendő atya,  és az útonálló lovára kis létra van szerelve, mert a martalóc amúgy törpe, hát az gyorsan kezdjen bele. 

LEGjobb író: Rejtő Jenő

Tavaly olvastam tőle, de nem a könnyed légiósregényeit, hanem az elgondolkodtatókat. A Csontbrigádot, a Menni vagy meghalnit, a Fehér foltot. Van még tartalékom, a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam még hátravan. Ahogy beleolvastam, nem kapok majd közben nevetőgörcsöt.

LEGjobb visszatérő olvasmány: Christopher Moore: Biff evangéliuma (aki Jézus gyerekkori haverja volt)

Azon kívül, hogy amióta megvettem, minden évben egyszer tuti elolvasom, nem tudok már mit írni róla. Ez önmagában minősítés tőlem.  Ha gondolod, olvass bele:

Biff evangéliuma, részlet 

LEGvidámabb magyar: Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája

Kaland, akció, történet, ízig-vérig magyar gondolkodásmód és szenzációs humor, ragyogó karakterek és imádnivaló riposztok. Ráadásul némi táltos-, és vámpírsztori. Bonustrack: vámpírszociológia (és mégsem a vérszívóktól jó). Várom a következő Gaura Ágnes könyvet. 

LEGlélek: Popper Péter: Egy illúzió halála

Mert Popper. 

És mi vár rám 2013-ban?

Vannak tavalyi elmaradások :A Suutari levelek, A Z generáció, a Felnőttnek lenni, a Vár rád Toscana,  és persze Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam.

És vannak újak : a neccharisnyás papnő pajzán szigete, az 5. elefánt, az időtolvaj,  A Felhőatlasz,  Felismerni, ami van, Káprázat az élet, Galambok őrizői, Genetika- 50 fogalom, amit ismerni kell.

Nem maradok betűk nélkül.