Na most az van, hogy átmentem kegyetlen (= kérlelhetetlen, szigorú) anyába.
Sajnos eljött ennek is az ideje. De tudja, hogy miért, és érti, és..., és..., és talán hasznos lehet.
Most van 3+2 hete, hogy helyrehozza, amit eddig tanulásilag mulasztott. Ahhoz viszont az kell, hogy ott legyen. És most meg beteg lett. De úgy igazán elkapta a takonykór. Szenved eléggé, és így is mennie kell suliba. Tunkolom légzéskönnyítővel, kalciummal, C vitaminnal, aszpirinnel, orrcseppel, fertőtlenítem a szobáját teafa illóolajjal.
Igen, teljesen tudom, hogy rizikós a dolog.
De magamból kiindulva azt is tudom, hogy sokkal többet kibírunk, mint gondoljuk. És ezt most végig kell csinálni, különben huss a céloknak.
Majd holnap megyek érte suli után, meg ha kell, akkor csütörtökön is, meg pénteken is.
Csak derüljön ki holnapra az idő, hogy nyugiban tudjak vezetni.
Mondom én, hogy kemény egy év ez. Átlépünk a komfortzónáinkon...
1 megjegyzés:
Jobbulást neki, neked meg kitartást! :*
Megjegyzés küldése