Összességében elmondható, hogy nem vagyok túlzottan bababarát.
Ez alapvetően nem azt jelenti, hogy kiütést, vagy tikket kapnék tőlük (van 1-2 olyan is), hanem csak annyit, hogy nem kapaszkodom rögvest bébiszitternek ha lehetőség nyílik rá, és nem akarok minden áron minden 0-3 évest azonmód megszelídíteni, kézbe venni, agyongyömöszölni, "megenni". Meghagyom nekik az ő terüket, és, hát ja, védem a sajátomat.
Igen, összességében ez így van.
És szerencsére vannak kivételek.
Például A Flóra.
Ő most 7 hónapos, de olyan picike. Kicsi résnyi a szeme, kicsi a termete, olyan igazi pici szamóca a szája. A legtüneményesebb mégis a pici keze és a cicanyelve. A lányka apró ugyan, de nagyon jelen van. Mosolyog, hadonászik, pillanat alatt kiborítja a kávét a bögréből, és mindeközben nagyon figyel.
Na őt jó volt ma kézbe venni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése