A fű nagy és vizes, a benzines fűnyíró nagy és nehéz, én kicsi vagyok és egyre könnyebb (Yess!).
A fűnyíró a berántós fajta, tegnap a nagy fűben sokszor lefulladt.
Sokszor berántottam.
Ma reggel hatványozottan érzem, hogy van jobb vállam, de főleg jobb könyököm.
Mert nem működik.
Amikor nem füvet nyírtam, akkor nagyrész olvastam.
Mostanában megint Fable időszak van. Nagyon szeretem a figuráit, az érzéseit. Néha kiccsé túlmagyaráz, túlmoralizál, de ezt csak akkor érzem, amikor éppen az akciósabb Fabléra vágyom. Ha nem, akkor ezeket a részeket is élvezettel csócsálgatom. Most előkerült egy olyan regénye (Ezüstegér), amit anno, megjelenésekor egyszer elolvastam és akkor nem fogott meg. Most előszedtem, és kimondottan élvezem. Szóval mint minden, ez is hangulat kérdése.
Amikor az előző kettő nem játszott, akkor facebookoztam is.
Egyre jobban zavarnak az ismerősök, akik a tudásfájáról szedik a bölcsesség-almát és reggelente szabadonébredők. Én tudom, hogy végtelenül bika vagyok horoszpókilag, és így meglehetősen földhözragadt is, de azt a szintű nagymagyartudatos spirituális összeesküvéselmélet hegyomlást, ami ezeken az oldalakon van, már a 3. szemem sem bírja látni. Valamint egyre könnyebben lecsapom a magas labdákat, mert nem bírom az "áldozathibáztató" hozzáállást, és olyankor szájzárral harapok, mint a rozsomák.
Amikor meg egyik sem nem, akkor főzök, mosok, teregetek, mosogatok, mint a Zátlagemberek. Teszem mindezt jól. Kivéve a takarítást. Azt nem. Jól.
jaa, és csinálok hetente egyszer ilyet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése