mégis

a lánygyerek nem eszik.
nem fogyózik, de a végeredmény mégis fogyás.
úgy döntöttem, ha nem muszáj, nem dobom be a nagy magyar egészségügy feneketlen kútjába és nem kezdem el orvostól orvosig, kivizsgálásról kivizsgálásra hordani, emiatt ma Élettel elsuhantak Hellinger családállításra.
ha az állítás alapján orvoshoz kell vinnem, akkor legyen.
ha inkább stresszről, vagy egyéb lelki okról van szó, akkor természetesen más módon oldjuk meg.
a dolog azért riasztő, mert éppen nyár végén közölte, hogy mostanra megbarátkozott a súlyával, az alakjával, és nem, nem akar mindenáron fogyni, átalakulni.

a fiúgyerek hoz ma nekem ebédre pizzát.

így most nekem van egy hurrászabad délelőttöm.

megyek is, áthúzom, kimosom az ágyneműket.

van egy bizonyítási kényszeres, önértékelési-, és időzavarral küzdő növényem.
még tavasszal vettem egy kis, tökéletlen, felakasztható kaspóban epret. Egész nyáron csak olyan kis csoffadék, ehetetlen horrorfigurák voltak rajta. erre most nekiáll nekem a mulyája virágozni (virágzani?). behoztam ne fagyjon meg. de ha termése is lesz...