Ami persze elég szép képzavar, de nekem a karácsony és a puha cicatalp is nagyon fontos dolog. :)
Felemás hosszú a hajam, ami nekem jó.
Ami nagyon fontos még, hogy hétvégén voltam hellinger családállításon, a nővéreméknél is (ha már család ;) ), és vele voltam keresztanyunál is.
Szombaton pedig előre eltervezetten összefutottam Boszorlánnyal, akivel úgy ezer éve nem találkáztam.
Voltam a Vörösmarty téren is, ahol csodafigurákat láttam, és fényfestést, és ittam málnapálinkás puncsot málnadarabokkal, ami durván finom és kellemesen melenget.
Mindeközben imádtam a sapijaimat, mert melegítettek.
Ma megműtötték anyósom szemét, amíg ő kórházban van, addig a lányom apósom társalkodója.
Kamasz gyógyul, mert addig úgysem hagyom békén.
Mi van még hátra?
3 nap munkahelyi munka,
1 munkahelyi közös karácsonyi vacsora,
4-5 ajándék megvásárlása,
1 munkahelyi névnapozás
a karácsonyi főzőcske összeállítása
képeslapok megírása
némi takarítás
ebek chipeltetése, mert mostig nem csipogtak, csak ugattak,
valahol az ünnepben nagy ünnep: az unokahúgom szülni fog. Élni fog egy Ella nevű kislány a világban, aki vér a (az én) véremből (is). Meglehetősen messze tőlem.
Készül egy év értékelés is, ami nem mindig lesz szép.
És készül egy karácsonyeste, ami reményeim szerint szép lesz.
Mindezekkel együtt tele vagyok ellentmondásos érzelmekkel és gondolatokkal.
Ugyanakkor nagyon szeretem azt a karácsonyhangulatot, amiben leledzek...
1 megjegyzés:
A karácony az egyetlen ünnep, amit ünnepnek érzek....és nekem is cicatalpakon jön...és én is szeretem ezt az érzést:-))))))))..még akkor is ha giccses, nem trendi....
Megjegyzés küldése