Itthon volt egész héten, és tegnap este elment bulizni. Amikor hazajött, szokásosan az utolsó busszal, sírva borultam a nyakába, annyira éreztem a féltést, az aggódást, a kimondhatatlan mélységes szeretetet, amit az idő nagytöbbségében iránta érzek, amióta megszületett.
Itthon is volt, meg nem is a héten, szokásosan. Amikor itthon volt és én nem, vitte a beteget orvoshoz, a társalkodónőt költöztette, a gyógyszereket kiváltotta, a kaját is rendezte. Amikor nem volt itthon, jött értem Pesten. És amikor együtt voltunk, bevásároltunk, beszélgettünk, és mentünk helyekre ügyeket intézni.
Ilyenkor letojom, hogy mi volt rossz a 2012. év első 11 hónapjában.
Ünnepvárás van, adventi koszorú van, béke és szeretés van.
Most megyek és beveszem a MagneB6-ot, hogy konzerváljam ezt magamban. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése